A csokor:
A menyasszonyi csokor jelentése a boldogság. Fontos hogy a menyasszony és vőlegény is viseljen belőle, ezért alakult ki a kitűzõ viselete. A menyasszony az esküvői szertartás végén hátat fordít a násznép még hajadon lányainak és hátradobja a csokrát. Állítólag aki elkapja, az lesz a következő aki férjhez megy a társaságból.
A menyasszonyi csokor jelentése a boldogság. Fontos hogy a menyasszony és vőlegény is viseljen belőle, ezért alakult ki a kitűzõ viselete. A menyasszony az esküvői szertartás végén hátat fordít a násznép még hajadon lányainak és hátradobja a csokrát. Állítólag aki elkapja, az lesz a következő aki férjhez megy a társaságból.
Az esküvői torta. Mióta is van? Miért emeletes?
A torta feltalálása egy gigantikus esküvőhöz fűződik. Nagy Sándort kevesen ismerik, mint tortafeltalálót. Pedig ő rendezte Perzsiában a mai Guinness-rekordokat is megszégyenítõ esküvőt, ahol tízezer makedón katona lépett frigyre tízezer perzsa nővel. A katonák akkori fejadagja egy hatvandekás, lapos, árpából, rozsból vagy búzából készült kenyér volt. A nagy ünnep tiszteletére a lakodalmi kenyér - mely a mai torta őse gabonából, mandulából, dióból és szárított gyümölcsből készített, mézes tészta volt. Ezt a különlegességet kettévágták, és egy ánizsból, kecsketúróból és mézből álló krémmel töltötték. A tetején mézbe mártott rózsaszirmok szolgáltak díszként.
És az emelet??
Rómában termékenységi szimbólummá vált. Ebből adódóan a menyasszony fején egy kisebb tortát törtek szét, hogy biztosított legyen a gyermekáldás a házasságban. A napjainkban divatossá vált emeletes torta eredete a középkori Angliába nyúlik vissza. Az volt a szokás, hogy a vendégek tortákat hoztak, melyeket egymásra tettek, és e felett kellett a menyasszonynak és a vőlegénynek az első hitvesi csókot adnia. Később egy cukrásznak az az ötlete támadt, hogy a sok tortát vonják be cukormázzal, így született meg az első emeletes torta.
És az emelet??
Rómában termékenységi szimbólummá vált. Ebből adódóan a menyasszony fején egy kisebb tortát törtek szét, hogy biztosított legyen a gyermekáldás a házasságban. A napjainkban divatossá vált emeletes torta eredete a középkori Angliába nyúlik vissza. Az volt a szokás, hogy a vendégek tortákat hoztak, melyeket egymásra tettek, és e felett kellett a menyasszonynak és a vőlegénynek az első hitvesi csókot adnia. Később egy cukrásznak az az ötlete támadt, hogy a sok tortát vonják be cukormázzal, így született meg az első emeletes torta.
A torta felvágásánál figyelni kell, hogy melyikük keze van felül, mert az lesz az úr a háznál!
Miért fehér a menyasszony ruhája (általában)?
A menyasszony ruhája általában fehér színű. A színválasztás az ókori görögök, rómaiak szokásaiban keresendő. A rómaiak ünnepekkor fehérre festett testtel jelentek meg, míg a görögök már fehér ruhát öltöttek. A fehér szín maga a tisztaságot, az egyszerűséget, a természetességet és persze az örömöt jelképezi, ezért is lett a későbbiekben a menyasszonyi ruha fehér.
Termékenységgel kapcsolatos babonák, hiedelmek, szokások:
Virágszórás: a termékenységet jelképezi. Az oltárhoz vezető útra virágot szórnak, hogy a házasság rögös útját elegyengessék, és hogy bő gyermekáldás legyen.
Rizs, vagy gabona dobálás: ez a szokás Ázsiából származik, s szintén -akárcsak a virágszórás- a termékenységet jelképezi.
A menyasszony elrablása:
Régen nagyon komolyan vették ezt a babonát, mert
úgy értelmezték, hogy ha a szertartás alatt sikerült elrabolni a
menyasszonyt, a vőlegény nem érdemelte meg, hogy feleségül vegye. Ma már csak jó poénnak számít. Az elrabló elviszi a menyasszonyt egy rövid időre, például betérnek egy kisvendéglőbe. Addig a vőlegénynek vigyáznia kell a csokorra -ha már jövendőbelijére nem tudott-, mert ha az is elveszik, az elrablás során felmerülő költségeket is neki kell állnia, ha megőrzi, akkor a rabló fizeti a cechet.
A menyasszonyi csokor eldobása:
a menyasszony az esküvői szertartás végén háttal áll az eladósorban lévő lányoknak, s hátra dobja a csokrát. Amelyik lány elkapja, az lesz a következő, aki férjhez fog menni.
A harisnyakötő eldobása:
A harisnyakötő eldobása:
Akárcsak a csokor eldobása, szintén a következő házasságkötést szimbolizálja, de ellentétben az előzőekkel, itt a fiúknak kell versengeniük a menyasszony intim ruhadarabjáért.
Tulajdonképpen azonos a csokordobással. Az ifjú férj a násznépnek háttal állva elhajítja arája harisnyakötőjét a még nőtlen férfiak közé. Aki elkapta a harisnyakötőt az táncol egyet azzal a lánnyal, aki a csokrot elkapta.
Tulajdonképpen azonos a csokordobással. Az ifjú férj a násznépnek háttal állva elhajítja arája harisnyakötőjét a még nőtlen férfiak közé. Aki elkapta a harisnyakötőt az táncol egyet azzal a lánnyal, aki a csokrot elkapta.
Lakás feldúlása
E hagyomány lényege, hogy a vendégek rendetlenséget teremtenek a lakásban, esetleg elbarikádozzák az ajtókat is. Ez szimbolizálja, hogy a házasság sokszor hoz megpróbáltatásokat életükben, amelyeket együtt kell megoldaniuk.
Kenyér és só
Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot, annak jeléül, hogy innentől együtt osztoznak mindenen közös életükben. Szimbolizálja továbbá azt, hogy az életük során soha ne kelljen éhezniük.
Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot, annak jeléül, hogy innentől együtt osztoznak mindenen közös életükben. Szimbolizálja továbbá azt, hogy az életük során soha ne kelljen éhezniük.
Fátyol
A fátyol az ártatlanság és leányság jelképe az esküvőn. A babona szerint a fátyol megvédi a menyasszonyt a szemmel veréstől, de a régi germán hit szerint a gonosz démonoktól. A fátylat csak az esküvő napján szabad a menyasszony hajába tűzni, mert máskülönben hamar megromlik házassága. A fátylat csak a menyasszony hordhatja, azt mondják az a koszorúslány, aki felpróbálja a fátylát, elcsábítja majd az ifjú férjet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése