Csokrok

Mondjam vagy ne mondjam. Én kössem, vagy köttessem. Virágból, vagy esetleg valami extrább, ötletesebb csokor legyen a nagy napon a kezünkben...nehéz.

Ha jobban belemélyedünk, keresgélünk a jobbnál jobb ajánlatok között a végén megcsömörlünk. Ha van virágos ismerősünk, akkor nyert ügyünk van. Szépen pislogunk és talán csak anyagköltség terhel minket.

Itt is érvényben van, hogy mit mondjunk milyen csokor legyen. Ahogy elnézem legalább tízezerrel többe kerül az esküvői csokor, mint egy ballagási. Oké, persze, tartósított (?) virágokból készítik, na de kérem szépen, ne nézzen senki se hülyének... öreg vagyok én már bohócnak.  Egy tök egyszerű - igaz gyönyörűséges - virágcsokor ne kerüljön már többe, mint tizenötezer.

Ha nem hagyományos fehér csokrot akarunk, könnyebb nem esküvőinek nevezni. Viszont ha bevalljuk, hogy igen, a nagy napra lesz, akkor próbáljunk meg jó üzletet kötni. Mert ott van a vőlegénykitűző, autódísz      szülőköszöntö 2csokor, nem két forint, szóval nem ártana jó üzletet kötni. Nem?

Nézzünk utána, olvassunk véleményt, kérdezzünk körbe, ne legyünk lusták és ne ragadjunk le az első ajánlatnál.

És ha mégis saját kezűleg szeretnénk csokrot  készíteni üljünk le és gondolkodjunk. Vagyunk eléggé ügyesek, hogy megfelelő, szép eredményt kapjunk? Ha már az általános iskolában is bénáztunk, ha a tanár lemondóan csóválta a fejét, akkor inkább neki se álljunk. Pro kontra. Mert nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.

Behunyom a szemem és körülbelül tudom milyen csokrot szeretnék. Semmi extra, semmi gyöngy, semmi flitter csak a virág maga. Vörös, kis fejű rózsa. Szépen, szorosan egymás mellett, tüllel/szaténnal ölelve. Talán még én is meg tudnám csinálni. Csak akarom-e? Először is biztos kérnék árajánlatot több helyről. Osztanék, szoroznék, majd ha kedvem, türelmem, lelkierőm lenne, akkor irány a virágpiac, terepszemle. De meddig lesznek szépségesek és mikorra válnak kókadt fejű hulladékká? Nincs rosszabb, mint a lakodalom közepén egyszer csak hopp a kezünkben elengedi magát a virágköltemény. Ciki lenne...